EOM áramellátási és világítási projekt egy irodaközpont számára

A Tervezőcégünk egy irodaközpont EOM elektromos és világítási PD-jét dolgozta ki. .

AZ EOM ELEKTROMOS ELLÁTÁSÁNAK KIALAKÍTÁSA.

Az MCC épület elektromos berendezéseinek magas szintű biztonsággal és megbízhatósággal kell rendelkezniük, meg kell felelniük a tűzvédelmi követelményeknek, figyelembe kell venniük a működés közbeni bővítés lehetőségét és a könnyű üzemeltetési karbantartást. A főelosztótábláktól (MDB) a padlólemezekig minden rendszerberendezésnek ugyanattól a gyártótól kell származnia. Az importált elektromos berendezéseknek és a felhasznált elektromos anyagoknak az Orosz Föderációban érvényes előírásokkal és szabályokkal összhangban kell tanúsítottnak és ajánlottnak lenniük. A berendezések szállítóinak Moszkvában képviseleti irodákkal és szervizközpontokkal kell rendelkezniük. Az EOM-részlegben használt elektromos berendezéseknek meg kell felelniük az Orosz Föderációban való használatra vonatkozó GOST R követelményeknek, és rendelkezniük kell megfelelőségi, tűzvédelmi és higiéniai tanúsítvánnyal.

Az EM tervezési objektum leírása

2. Tápegység.

A CDC fogyasztóinak áramellátása megbízhatóságának mértéke szerint a II. kategóriába tartozik, kivéve a tűzoltó berendezések (tűzoltó szivattyúk, túlnyomásos és füstmentesítő berendezések, tűzoltó, tűzjelző és tűzre figyelmeztető berendezések), a biztonsági riasztó- és épületbiztonsági rendszerek, a távközlési berendezések és szerverszobák, speciális helyiségek (vezérlőtermek stb.) fogyasztóit, amelyek az I. kategóriába tartoznak.

A CDC áramellátása az épületbe épített 10 kV-os transzformátoros elosztó pontról (RTP) történik (lásd az EIS 1.1. és EIS1.2. szakaszát). A GDC elektromos befogadóinak beépített teljesítménye 7294 kW, a kompenzációval és a csúcsteljesítmény-eltéréssel együtt 4451,6 kW/4637 kVA. A számítás a megrendelőtől származó kezdeti fogyasztási adatok és a projekt technológiai részlegeinek (szellőzés, fűtés, vízellátás, vízvezeték, vízvezeték, füstelvezetés, hűtőberendezések, felvonók stb.) feladatai alapján készült.

A számításokat az SP 31-110-2003 szabvány követelményeinek megfelelően végeztük el. A komplexum elektromos terhelhetőségének (nyári és téli maximális) előzetes számítása a következő táblázatokban található meg

1. Teljesítményt biztosító berendezések.

   Az MCC épületének áramellátása három beépített két transzformátoros alállomásról (TS) történik, 10/0,4 kV feszültséggel. A transzformátorállomások kialakítása, valamint a transzformátorállomások és a főkapcsolótábla közötti kábel- vagy gyűjtősínkapcsolatok nem tartoznak e kötet tárgykörébe, és azokat részletesen a KÁT 1.2. kötetében tárgyalják. A belső energiaellátó rendszer leírása az épület 0,4 kV-os főelosztó tábláinak (MDB) celláival kezdődik. Az energiaellátás megbízhatósága szempontjából az MCC épületének elektromos berendezése általában a II. energiaellátási kategóriába sorolható. A földelőrendszer TN-C-S típusú a transzformátorállomás és a főkapcsolótábla között. A PEN-vezető PE- és N-vezetőkre történő szétválasztása közvetlenül a főkapcsolószekrényben történik. Az épület további részén a földelési rendszer TN-S típusú. A villamos energia elosztása a fogyasztókhoz ~380/220 V feszültségen történik, ötvezetékes (háromvezetékes) rendszer 3 (1) fázisú, N, PE, az ötödik (harmadik) vezető PE földelésként történő felhasználásával. A főelosztókban reaktív teljesítménykompenzációról gondoskodnak. A főelosztó táblák (MDB-k) az MCC 1. emeletén, a TP-vel szomszédos helyiségekben találhatók. Az MCC-épület minden egyes tűzszakaszának terhelése a főelosztóról a tűzvédelmi berendezéspanelen (FPU-UP) keresztül történik. Az FPU-FPU berendezéseket a villamos helyiség megfelelő tűzszakaszában kell elhelyezni. Az MCC épületében a II. kategóriába tartozó fogyasztókon kívül I. és III. kategóriába tartozó fogyasztók is vannak.

   Az MCC áramellátásának megbízhatósága első kategóriájának fogyasztói közé a következő fogyasztók tartoznak:

   - tűzjelző rendszerek;

   - tűzoltó rendszerek;

   - füst- és levegőellátó rendszerek;

   - tűzvédelmi automatizálási rendszerek;

   - biztonsági rendszerek (beléptető rendszer, videofelügyelet, biztonsági riasztók);

   - automatizálási és diszpécser rendszerek;

   - tűzoltóegységek szállítására szolgáló felvonók;

   - vészvilágítás (evakuálási és biztonsági világítás) és üzemi világítás.

   A fogyasztók az első kategóriába tartozó megbízhatósági csatlakozni ATS egységek (automatikus tartalék bemenet), amelyeknek két kölcsönösen redundáns tápegységgel kell rendelkezniük.

   Az I. kategóriába tartozó, áramkimaradást nem tűrő fogyasztók áramellátását csoportos (helyi) szünetmentes tápegységek (UPS) biztosítják. Nem terveznek központi UPS-t. A helyi UPS helyét a projekt vonatkozó szakaszai tartalmazzák.

    

2. Fő kapcsolótáblák.

   A főelosztó táblákat kétrészesre tervezték, ATS (Automatic Transfer Switching - automatikus átkapcsoló) rendszerrel felszerelve a szakaszos megszakítókon. Minden transzformátor névleges üzemmódban a kapacitás kb. 50%-án van terhelve, amikor a 0,4 kV-os főkapcsoló kiold (kikapcsol), a szakaszos megszakító automatikusan bekapcsol. Vészhelyzeti üzemmódban mindegyik transzformátor ellátja a főkapcsolótábla mindkét részéhez csatlakoztatott összes fogyasztót. Vészhelyzeti üzemmódban az egyes transzformátorok terhelése nem haladja meg a transzformátor névleges kapacitásának 110%-át. RU-0,4 kV szekcionálás (GRSh főelosztó kapcsolószekrénye) - az AVR-rel ellátott szekcionált kapcsolón. A főkapcsolótáblák Prisma-P típusú szekrényekkel (Schneider Electric gyártmány) vagy a műszaki jellemzőknek megfelelő hasonló szekrényekkel vannak felszerelve.A főkapcsolótáblák vázlatrajzai ebben a kötetben az ИОС1.3 4-6. lapon találhatóak. A vezérlőpanelek áram-, feszültség-, frekvencia-, aktív- és reaktív teljesítménymérőkkel vannak felszerelve. Az összes kapcsolóberendezés helyzete minden panelen megjelenik. A kimenő vonalak megszakítói független kioldóegységekkel és segédérintkezőkkel vannak felszerelve a távvezérlés és a jelzések biztosítása érdekében. Minden megszakító túláramvédelmi egységgel van felszerelve. A fő elosztó az 1. emeleten található egy külön helyiségben (magassága 0,000). A GRShch berendezések elrendezése ebben a kötetben az IOS1.3 rajz 15. lapján található. A transzformátorok RU-0,4kV-os transzformátoroktól származó bemenetek teljesítménye a CANALIS KTA-32 (Schneider Electric gyártmány) gumiabroncsoknál 3200 A névleges áramokra és IP55 védelmi fokozatra vagy hasonló berendezésekre. A 0,4 kV-os kapcsolóberendezés minden egyes szakaszán feszültségmérés, valamint a 0,4 kV-os kapcsolóberendezés valamennyi bejövő és kimenő vezetékén árammérés történik. A kábeleket és a gyűjtőcsatornákat felülről vezetik be a fő kapcsolószekrényekbe. Minden szekrény 20% szabad helytartalékkal rendelkezik. Az áramelosztási rendszer - háromfázisú ötvezetékes (TN-S), feszültség 380/220 V, védővezetővel (PE). A kialakítás 0,96-os teljesítménytényezőig biztosítja a reaktív teljesítménykompenzációt a fő vezérlőteremben elhelyezett statikus kondenzátorok automatikusan szabályozott akkumulátorai révén. A kondenzátorok szintén a hűtőközponti panelben találhatók.

    

3. Kapcsolótáblák.

   Minden egyes tűzszakaszhoz (az épületben 4 tűzszakasz van) külön helyiség tartozik - a tűzszakasz elektromos helyisége. Ezekben a vezérlőhelyiségekben a tűzszakasz terhelésének ellátására szolgáló kapcsolóberendezések felszerelésére van lehetőség. A kapcsolószekrények kialakítása a fő kapcsolószekrényekhez hasonlóan történik, felső kábelbevezetéssel.

   A kapcsolótáblákkal ellátott helyiségeken kívül minden emeleten külön emeleti elektromos kapcsolótáblák vannak, ahol a tűzszakaszon belül az adott emeletre elosztó és világítási kapcsolótáblákat szerelnek fel.

   Az áramellátó hálózat a trunking séma szerint készül a következők használatával:

   - gyűjtősíncsatorna - az irodai terület áramellátásához;

   - gyűjtősíncsatorna a szállodai terhelések áramellátásához;

   - Síncsatornák - a hűtőközpont áramellátásához;

   - kábelvezetékek - más fogyasztók számára.

   A főkapcsolótáblától az egyes tűzszakaszok kapcsolótáblájához két, egymással redundáns kábelvezetéken keresztül. A kábeleket a kapcsolótábláktól az egyes tűzszakaszok berendezéseihez vezetik. E kapcsolótáblák kapcsolási rajzai az EIS1.3, 10-14. lapokon láthatók. A tűzszakasz kábelcsatornái, aknái és a legalább 2,5 h tűzállósági besorolású (REI 150) tűzálló csatornák a tűzszakaszon keresztül vezetnek. A tűzszakaszon belüli elosztás halogénmentes, égésgátló polimer szigeteléssel ellátott rézkábelekkel történik a világítás és a konnektorok esetében, ásványi szigetelésű, rézvezetékes kábelekkel a tápvezetékek és a tűzoltórendszerek áramfogyasztóinak vezérlő- és felügyeleti vezetékei esetében. A kölcsönösen redundáns kábelvezetékeket különböző útvonalakon vagy különböző tálcákban fektetik le. A kábeleket a mennyezeten, a falakon keresztül fémcsövekben és nyílásokban vezetik. A kábelek lefektetése után a csövek és nyílások nyílásait a szükséges tűzállósági fokozatú, könnyen áthatolható tűzvédelmi anyaggal töltik ki. A bérelt helyiségekben a villamosenergia-elosztás a bérlők által az üzemeltetési osztállyal egyetértésben telepített egyedi elosztószekrényekről történik. Az emeleti elosztó panelek az épület minden emeletén lévő elektromos elosztószekrényekben vannak felszerelve, a helyi elosztó panelek közvetlenül a felhasználóknál vannak felszerelve.

    

4. Villamosenergia-mérés.

   A villamos energia kereskedelmi mérését a TU követelményeinek megfelelően tervezték, és a JSC Moszkvai Egyesült Villamosenergia-hálózati Társaság és az előfizető közötti mérlegvonalon végzik. A mérleg tulajdonvezeték az automatikus átkapcsoló kapcsolóberendezések bemeneti kapcsain fut végig minden egyes GRSh minden TP-ben. A GRShs telephelyein olyan mérőszekrényeket biztosítanak, amelyekben villanyórákat helyeznek el. Az orosz Gosstandart által jóváhagyott és a mérőberendezések állami nyilvántartásába bejegyzett mérőberendezések villamosenergia-mérésre szolgálnak. A mérőműszerek Alfa A1800 A18-05-RL-P2-GB1 típusúak, pontossági osztály 05. A mérőszekrények zárhatóak és a mérőműszereket lezáró eszközökkel vannak felszerelve. A (1) bekezdés követelményei szerint. 1.5.17 PUE megengedett a túlbecsült átalakítási aránnyal rendelkező áramváltók használata, ha a maximális csatlakozási terhelésnél az áramváltó szekunder tekercsében az áram nem haladja meg a mérő névleges áramának 40%-át, és minimális terhelésnél nem kevesebb, mint 5%. Az áramváltón átfolyó áramot a következő képlettel határozzuk meg:

   ahol:

   Ipc. - a névleges áram, A;

   Ktr. - az áramváltó transzformációs aránya.

   A kiválasztási adatokat a táblázat tartalmazza:

A villamosenergia-mérők mérőáramkörei áramváltókhoz vannak csatlakoztatva. Az áramváltók (CT-k) TI (Schneider Electric) típusúak, 0,25 %-os pontossági osztályúak. S. A CT-k szekunder tekercselésének csatlakozói hamisításbiztosak és lezárhatók. A (2) bekezdés követelményeinek megfelelően. 1.5.17 PUE, megengedett az áramváltók használata felfújt átalakítási aránnyal, ha az áramváltó szekunder tekercsében az áram maximális csatlakozási terhelésnél nem több mint a mérő névleges áramának 40%-a, és minimális terhelésnél nem kevesebb, mint 5%. A hálózathoz közvetlenül csatlakoztatott mérő előtt, a vezeték hosszában legfeljebb 10 m távolságban, a mérő biztonságos cseréje érdekében biztosítékot szerelnek fel, hogy a mérőhöz csatlakoztatott összes fázisból megszűnjön a feszültség. A 0,4 kV-os hálózati bemeneteken amper- és feszültségmérőket kell felszerelni az egyes fázisok áramának és feszültségének megfigyelésére, figyelembe véve a PUE 1.5. fejezetének követelményeit. A mérőórák alá az 1.5. fejezetben leírtaknak megfelelően tesztcsíkokat (csatlakozóblokkokat) kell felszerelni. Műszaki (ellenőrző) villamosenergia-mérést biztosítunk éttermek, kereskedelmi létesítmények, szállodák, parkolók számára. A műszaki mérést háromfázisú elektronikus mérőkkel kell végezni, amelyeket az épület minden szintjén található elektromos vezérlőhelyiségekben lévő külön mérőszekrényekben kell elhelyezni. Fogyasztói feszültség ~380/220 V, 50 Hz, a fogyasztói áram minősége megfelel a GOST 13109-97 követelményeinek. Az IASUE projektre vonatkozó követelményeket a Moszkvai Városi Elektromos Művek által kiadott műszaki feltételek határozzák meg.

A diszpécseri projekt központi villamosenergia-mérést biztosít, a mérőórák kijelzőjén megjelenő mérőállással. Az épület automatizált épületirányítási rendszerrel is rendelkezik. Az épületkomplexum AMCS rendszere biztosítja az áramellátó rendszer elektromos berendezéseinek on-line vezérlését, a villamosenergia-fogyasztás elszámolását, valamint az elektromos hálózat és a berendezések paramétereinek felügyeletét. Az automatizálás és a diszpécselés tárgyai a fő kapcsolótábla és a kapcsolóberendezések.

Az automatizálási rendszernek biztosítania kell:

a bemeneti megszakítók állapotának távfelügyelete, szakaszos kapcsoló AVR;

a kimenő vezetékek távoli és helyi vezérlése (helyzetjelzés, vészkioldás és a terhelési áram mérése);

távmérés a fő kapcsolótábla bemenetein.

Az összes fent említett megszakítónak rendelkeznie kell helyzet- és kioldási riasztással, míg a kihúzó megszakítóknak ezen felül rendelkezniük kell "szivattyúzott be", "szivattyúzott ki", "teszt", "indításra kész" riasztással. Az ATS-nek rendelkeznie kell egy további kioldási riasztóval. Az ATS rendszerrel kapcsolatos további részletekért lásd az AIMS csomagot.

1. Másodlagos terjesztés.

   A villamosenergia-ellátás megbízhatósága szempontjából ez az épület a következő kategóriába tartozik II kategória, kivéve a tűzoltó készülékek és tűzoltó automatikák elektromos fogyasztóit, a komplexum biztonsági rendszerét, a diszpécser rendszereket, a komplexum strukturált kábelhálózatát és helyi hálózatát (LAN), amelyek a csoportba tartoznak. I I. kategóriájú tápegység.

   Az épületen belüli terhelések energiaellátását a következő séma szerint kell elvégezni:

   Bérbe adandó helyiségekben - a bérlők helyi telefonközpontjaiból. E kapcsolótáblák áramellátása a buszcsatornából a kikapcsoló padlóegységekből történik.

   Szállodai szobákban - a helyi emeleti elosztó dobozokból. A földszinti egységekből egy gyűjtőcsatornán keresztül történik az áramellátás ezekbe a konnektorokba.

   Általános padlóterhelések (világítás, konnektorok, ventilátorok stb.) az épület tulajdonosának helyiségeiben - a világításból és a konnektorok dobozaiból. Az épülettulajdonos kapcsolótábláit közvetlenül a főelosztóból táplálják radiális elrendezésben.

      A központi gépészeti berendezéseket az épület tulajdonosának helyiségeiben található automatizálási táblákról látják el. Az automatizálási kapcsolótáblák áramellátása közvetlenül a tűzszakasz kapcsolóberendezéséről történik. A tűzterhelések csatlakoztatására használt automatizálási táblák különböző szakaszokról kapnak áramot az ATS-szervezéssel a kapcsolótábla bemenetén.

      Épület hűtőközpontja (hűtők, száraz hűtők, szivattyúk stb.) - közvetlenül a fő kapcsolótábláról gyűjtősínen keresztül a hűtőközpont kapcsolótáblájába;

      Automatikus tűzoltóállomás berendezései - közvetlenül a főkapcsolótábláról az AUPT kapcsolótáblára.

   Az épületen belüli terhelések energiaellátását az alábbi séma szerint kell megoldani:

   Az 1. főkapcsolótábla (lásd az 1. mellékletet) biztosítja az áramellátást:

   - CDC hűtőközpont

   A 2. főkapcsolótábla (lásd a 2. mellékletet) biztosítja az áramellátást a következők számára

   - irodai bérlemény;

   - az irodai részek szellőztetése és elszívása;

   - az irodai rész tűzoltó rendszerei a tűzszakasz kapcsolóberendezésén keresztül (PO4 kapcsolóberendezés);

   - az irodai rész felvonói.

   Az áramellátást a GRSh-3 biztosítja (lásd a 3. függeléket):

   - az MCC hűtőközpontja

   - az éttermi fogyasztók, beleértve a be- és elszívó szellőztetést;

   - a lakószintek terhelése, beleértve a be- és elszívó szellőztetést és a lifteket;

   - ITP terhelések;

   - parkolási terhek;

   - automatikus vízzel oltó tűzoltó berendezések terhei.

   A következő berendezéseket a kültéri kapcsolótábláról látják el:

   - éttermi technológiai berendezések;

   - Friss levegő beszívása és elszívása;

   - Éttermi világítás;

   - Éttermi rakodóliftek.

       Ez a kapcsolótámasz az étterem tűzterhelésének ellátására szolgál, azaz a kapcsolóberendezést az étterem tűzterhelésének ellátására használják:

   - az étterem automatikus tűzjelző rendszere;

   - az étterem füstelvezető és felsővezeték-rendszere;

   - A 8. emeleten és a tetőn található hűtőberendezésekhez a fő kapcsolótáblákról történő energiaátvitel két buszcsatornával van felszerelve, amelyek a 8. és 15. (tető) kapcsolótáblák terheléseinek csatlakozásával vannak felszerelve, amelyek speciális helyiségekben - raktárhelyiségekben - találhatók.

   Az irodai területek áramellátásához két gyűjtőcsatornát biztosítanak a főelosztótól a 14. emeletig. Minden egyes gyűjtőcsatornában lehetőség van az egyes emeleteken lévő terhelések csatlakoztatására szolgáló leágazó egységek telepítésére.

   A következő gyűjtősínszerkezetet fogadták el:

   - az 1. gyűjtősín esetében - 2., 4., 6., 9., 11., 13. emelet.

   - A 2. gyűjtősíncsatorna esetében: 3., 5., 7., 10., 12., 14. emelet.

       Ezenkívül minden egyes gyűjtősínt fel lehet szerelni egy olyan terelőegységgel, amely nem a főszintre van felszerelve.

       A gyűjtőcsatornákat és a leágazó vezetékeket külön erre a célra szolgáló felszállóvezetékekben kell elhelyezni. A konnektor minden emeleten az elektromos helyiségben található egy külön helyiségben.

   Ebben a helyiségben található a fő áramellátás és a tűzoltórendszerek függőleges kábelezése is.

       Ebben a helyiségben a következő berendezéseket kell elhelyezni:

   - megszakítók;

   - irodai terhelési kapcsolótábla;

   - villanyórákkal ellátott kapcsolótáblák;

   - az emelet tűzoltó teherelosztó kapcsolótáblája;

   - munkalámpa kapcsolótábla;

   - kapcsolótábla a szolgálati világításhoz;

   - Feladó panel.

   A normál és a vészhelyzeti áramellátás főkábelei a főkapcsolótáblától a tápegységhez vezetnek. A PPU-ról a rekeszben lévő összes fogyasztó áramellátása történik.

   A komplexumban 2 lift található (7. és 9. számú lift) a tűzoltóegységek szállítására. Ezek a felvonók a következő eszközökkel működnek I I. villamosenergia-ellátási kategória.

   Gondoskodjon a kábelvezetékek lefektetéséről az emeleti elektromos kapcsolótáblákról a bérelt iroda helyiségeibe a mechanikus kapcsolótáblák telepítésével együtt. A kapcsolótáblák száma a telephely méretétől függően a következő:

      Akár 100 m alapterületig                         - 1 kapcsolótábla;

      Terület 101 m-től 500 m-ig             - 2 pajzs;

      Terület 501 m-től 1000 m-ig            - 4 pajzs;

      1,001 m felületről 2000 m-ig           - 6 pajzs.

      Terület 2001-től m és még több - 8 panel.

   A bérlők villamosenergia-ellátása a következő módon történik:

      Az irodarész 1-14. emeletének helyiségei bérelhetők. A helyiségek áramellátása a főelosztóról történik. Síncsatornázás, két-két emeleti elektromos kapcsolószekrényben, megszakítók beépítésével. Szállodák. A főkapcsolószekrénybe szerelt főelosztóról. Fő gyűjtősínrendszer két elágazó egységgel minden emeleti elektromos helyiségben, megszakítókkal felszerelve. A lízingbevevő kapcsolóberendezése nem tartozik a tervezési körbe, azt a lízingszerződés megkötése után a konkurens lízingbevevő végzi el. Az elektromos kapcsolótáblák mellett a technológiai rendszerek áramellátását biztosító elektromos kapcsolótáblákat azokban a műszaki helyiségekben helyezik el, amelyekben ezek a rendszerek találhatók - fűtőállomás, kazánház, szellőzőhelyiségek stb. A lakások és az elágazó egységek gyűjtőcsatornái speciális emelkedőkben futnak. A konnektor minden emeleten egy külön helyiségben, az elektromos helyiségben található. Ebben a helyiségben függőleges kábelezési szerkezetek is vannak a fő áramellátás és a tűzoltórendszerek számára.

      A kapcsolóteremben a következő berendezéseket kell felszerelni:

   - ági egységek;

   - lakások terhelési elosztószekrénye;

   
   

   - Villanyórák kapcsolószekrényei;

   - tűzoltó emeleti terhelési kapcsolótábla;

   - munkalámpa kapcsolótábla;

   - a vészvilágítás kapcsolótáblája;

   - vezérlőpanel.

   Az emeleti elosztókhoz és a bérlőkhöz vezető kábeleket úgy kell méretezni, hogy a tervezési kapacitáshoz képest 20%-os tartalékkal rendelkezzenek. Az irodák áramellátásához megszakítókat szerelnek be a padló elosztószekrényekbe, DIN -sínek a rögzítéshez. Az irodákban lévő elektromos paneleket a bérlő külön projekt keretében készíti el a munkadokumentáció szakaszában. Az épület emeletén a kis teljesítményű berendezések, a konnektorok, világítótestek, ventilátorok, párátlanítók és egyéb kis elektromos terhelések csoportos elosztását általában többvezetékes kábelekkel kell végezni, mint például a VVGng- LSA kábeleket merev PVC csövekben és/vagy acél tálcákon vezetik. A kábeleket csövekben, falfelületeken, ereszcsatornákban vagy gipszkarton falakban vezetik el. A pajzsokat szivattyútelepeken, szellőzőkamrákban, split rendszerek külső egységeinek helyiségeiben és precíziós légkondicionálókban, a karbantartott berendezések mellett helyezik el. Nyitott berendezés telepítése esetén a vezérlőpaneleket a legközelebbi műszaki helyiségben kell elhelyezni. A technológiai berendezések automatizálási paneljei kapcsolóberendezésekből, vezérlőkből, automatizálási áramkörökből, valamint segédteljesítmény- és gyengeáramú berendezésekből állnak. A projekt ezen szakaszának hatálya magában foglalja az automatizálási panelek áramellátását és az automatizálási panelek kábelezését. A tápkábelek felszerelése az automatizálási kártyáról az adott berendezéshez az automatizálási részlegben történik. Maguknak a kapcsolótábláknak az ellátása (mind a táp-, mind a szekunder részek) az automatizálási részhez tartozik, amelyet külön részként adnak ki.A többi elektromos panelhez hasonlóan a motorautomatikai kapcsolótáblák is megfelelnek az IEC 439-1 szabványnak, és fémházzal rendelkeznek. Ezeket legalább a következő formátumban kell szállítani IP 31, és nedves és/vagy poros környezetben akár IP 54. A tűzoltórendszerek (füst- és szellőzőrendszerek) minden motorvezérlő panelje a tűzszakaszok PPU-járól kapja az áramellátást, amelyre vonatkozóan rendelkezést hoztak. E panelek áramellátása egy automatikus átkapcsolón (ATS) keresztül történik a PPU különböző (különböző TS-ekből táplált) szakaszaiból a következőkkel I megbízhatósági kategória. A berendezés tápellátásához a VVGng- kábelt kell használni. LS megfelelő keresztmetszetű kábelszerkezetek vagy PVC-csövek. A tűzoltó berendezések áramellátásához feltételezhetően VVGng- FRLS megfelelő keresztmetszetű, a szükséges tűzállósági fokozatnak megfelelő, külön útvonalakon és felszállóvezetékek mentén lefektetett.

   Az elosztóhálózat az egyes főelosztóktól függőleges kábelaknákban, majd vízszintes vezetékrendszeren keresztül történik. A vízszintes hálózati szakaszokhoz horganyzott perforált csatornákat biztosítanak a nyílt kábelezéshez, valamint az álmennyezetek mögé. Az álmennyezetek mögötti és az előregyártott válaszfalakon belüli kábelezés rejtettnek minősül, és a következőképpen történik:

   - Az NG és G1 tűzveszélyességi csoportba tartozó nem éghető anyagokból készült álmennyezetek és válaszfalak mögött a kábelezést nemfém csövekben és nemfém csatornákban elhelyezett, a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő vezetékekkel vagy kábelekkel, valamint NG és LS indexű kábelekkel kell végezni;

   - A G2 éghető anyagból készült álmennyezetek és válaszfalak mögött a vezetékezés legalább IP4X védettségű fémcsatornákban és fémcsatornákban elhelyezett vezetékekkel vagy kábelekkel történhet;

   - Az álmennyezetek mögött és a G3 gyúlékonysági csoportba tartozó éghető anyagokkal készült válaszfalak üregeiben a kábelezést legalább IP4X védettségű fémcsövekben és fémcsatornákban elhelyezett kábelekkel kell elvégezni;

   - Az álmennyezetek mögött és a G4 tűzveszélyességi csoportba tartozó anyagokból készült válaszfalak üregeiben a kábelezés vezetékekkel vagy kábelekkel történhet lokalizációs tulajdonságokkal rendelkező fémből készült vezetékekben és lokalizációs tulajdonságokkal rendelkező fém vakcsatornákban.

   Az elektromos süllyesztésekben és aknákban lefektetett kábeleknek legalább az NPB 248-97 szabvány 3b. bekezdésében meghatározott tűzveszélyességi osztályba kell tartozniuk. 3b NPB 248-97. Az ATS-panelek és a tűzvédelmi központok közötti áramkörökhöz FRLS típusú tűzálló kábelt kell használni. A tűzoltó rendszereket és a tűzszakaszon belüli berendezéseket ellátó elektromos áramköröket szigetelt csatornákba kell szerelni, amelyeket REI 60 tűzállósági fokozatú tűzfalakkal, a tűzszakaszon kívül REI 150 tűzállósági fokozatú vízszintes sávokkal a padlószintben kell elválasztani, vagy megfelelő tűzállóságú kábelekkel kell felszerelni. A mennyezeteken vagy falakon átvezető átvezetéseket tanúsított kábelátvezetésekkel kell kialakítani, amelyek tűzállósági osztálya nem lehet alacsonyabb, mint a fal vagy a mennyezet tűzállósági osztálya. A vezetők keresztmetszetének könnyű szerelvényeknél legalább 1,5 mm-nek, 10/16 A szerelvényeknél 2,5 mm-nek, 20 A szerelvényeknél 4 mm-nek és 32 A szerelvényeknél 6 mm-nek kell lennie. A megbízható áramellátás biztosítása érdekében minden főelosztó bemeneténél ATS áramkör van kialakítva, amely vészhelyzetben a fogyasztókat egy működő transzformátorra kapcsolja. Ezenkívül ATS-paneleket telepítenek a tűzvédelmi rendszerek fogyasztóinak, például a füst- és légelszívó ventilátoroknak, a sprinkler- és szivattyúrendszer szivattyúinak és másoknak az áramellátására. Ezek a panelek a főkapcsolótábla egyes szekcióihoz vannak csatlakoztatva. Minden ATS panel feszültségérintkezőket biztosít az épületirányítási rendszer bemenetein. A mélygarázs bejáratánál háromfázisú áramellátó aljzatok találhatók a következőkhöz I a tűzoltó berendezések csatlakoztatására. A műszaki helyiségek 36 V-os konnektorhálózattal vannak felszerelve a karbantartási világításhoz. A folyosókon, előterekben, lobbykban, földalatti parkolókban konnektorok lesznek a takarítóberendezések számára.

    

2. Elektromos világítás.

   Az ST 52.133330.2011 előírásainak megfelelően a projekt a következő világítást biztosítja:

   dolgozik;

   vészhelyzet;

   evakuálás;

   javítás;

   díszvilágítás (homlokzatvilágítás);

   külső világítás (a komplexum környezetének megvilágítása);

   homlokzatok építészeti világítása, beleértve az ünnepi világítást és a reklámokat;

   a bérelt helyiségek ideiglenes megvilágítása a helyiség befejezésének idejére.

   A komplexum valamennyi helyisége rendelkezik az SP 52.133330.2011 és az SP 31-110-2003 szabvány követelményeinek megfelelő működő világítással. A helyiségeket energiatakarékos T5, T8, CLL és elektronikus előtétes lámpákkal világítják meg. Az irodai és műszaki helyiségek, valamint a (különleges kialakítást nem igénylő) műszaki területek megvilágítása főként energiatakarékos, fénycsöves lámpatestekkel történik. A kijáratok (bejáratok) külső megvilágítására energiatakarékos fénycsövekkel ellátott lámpatesteket használnak, ahol az izzólámpák használata nem lehetséges. A komplexum elektromos világítási terve tartalmazza a megvilágítási értékeket, a biztonsági tényezőket és a világítási rendszer minőségi mutatóit az SP 52.133330.2011 "Természetes és mesterséges világítás" című dokumentummal összhangban.

   A világítópanelek szükséges teljesítményének kiszámítása a helyiségek megvilágítási szintjének figyelembevételével történik:

   Irodai/kereskedelmi helyiségek (általános) - 300-500 lux;

   Folyosók és lépcsőházak, lépcsőházak - 150-200 lux;

   Lobby és bejáratok - 250 lux;

   Műszaki helyiségek - 150 lux;

   Parkoló - 75 lux.

   A többi helyiség világítása megfelel az SP 52.133330.2011 és az MGSN 2.06-99 szabványoknak. Minden munkalámpának meg kell felelnie az IEC 598-1 és IEC 598-2 szabványnak. A munkahelyi világítási rendszereket úgy tervezték, hogy jó színvisszaadású, kényelmes megvilágítást biztosítsanak. Olyan helyeken, ahol állandóan emberek tartózkodnak, minden fénycsőnek legalább 85-ös színvisszaadási indexszel (CRI) kell rendelkeznie. A villogás elkerülése érdekében a fénycsöves lámpatesteknek nagyfrekvenciás előtéteket kell használniuk, kivéve a bútorozatlan bérelt helyiségek ideiglenes világítótesteit. A fénycsövek színhőmérsékletének (CCT) 3500 és 4000 K között kell lennie. A bemutatótereket fénycsöves közvetlen lámpatestekkel világítják meg, amelyek fényereje a függőlegeshez képest 50° és 90° között korlátozott. A lámpatestek sorban vannak elhelyezve, hogy elkerüljék a kijelzőkre visszaverődő tükröződést. A liftaknákat, valamint a géptermeket, az aknaajtók előtti területet, a felvonóhoz vezető folyosókat és folyosókat fix világítással látják el. A természetes megvilágítással nem rendelkező lépcsőházak vészvilágító lámpatestekkel vannak felszerelve. Az összes lámpatest burkolatát, IP-védelmi osztályát és környezeti hőmérséklettűrését aszerint választották ki, hogy azok alkalmasak-e a telepítési helyekre. A szaniter-, gépészeti és technológiai berendezések helyiségeiben, a stégeken, a műszaki folyosókon, a be- és kirakodófolyosókon és a parkolókban található összes lámpatest védőernyővel van ellátva.

   A munkafény-ellenőrzési rendszer a helyiségek típusától függ, és a következő módokon valósul meg:

   Az épülettulajdonos egyes helyiségeiben (igazgatási/lakáshelyiségek, műszaki, gépészeti berendezések, segéd-, raktárak, tehermentesítő berendezések) - helyi kapcsolók segítségével;

   A komplexum nyilvános helyiségeiben - helyi kapcsolókkal, zónákra osztva;

   A bérelt helyiségekben - minden egyes bérelt helyiségre külön-külön.

   Az alacsony mozgásképességű személyek élettevékenységét biztosító intézkedések a kapcsolóknak a padlótól legfeljebb 0,8 m magasságban történő felszerelése, valamint a helyiségekben (mosdók, felvonócsarnokok, folyosók stb.), ahol az alacsony mozgásképességű polgárok tartózkodhatnak, vészvilágítást biztosítanak. E helyiségek (az MSM számára hozzáférhető) megvilágítását az SP 52.133330.2011.2011 szabvány követelményeihez képest egy szinttel magasabbra kell tervezni. A vészvilágítási lámpatesteknek meg kell felelniük a GOST R MEK 60598-2-22-99 szabvány követelményeinek. A vészvilágítási paneleket a különböző transzformátorállomásokról származó I. áramellátási kategóriából kell táplálni. Az evakuálási és biztonsági világítás vészhelyzeti akkumulátor-készletekkel (akkumulátor, töltő, inverter, feszültségszabályozó relé) van ellátva. Ezek a lámpatestek a vészvilágítási rendszer részét képezik, de külön csoportokban, kapcsolók nélkül, külön vészvilágítási panelekről kapják a tápellátást. Az akkumulátorokat úgy tervezik, hogy legalább 1 órán keresztül teljes terheléssel működjenek (amíg az emberek evakuálják az épületet). A projekt keretében az APT szivattyútelep bejárata fölött "Tűzoltó szivattyútelep" feliratú világítótáblát helyeznek el. A tűzcsapok helyét jelző fényjelzőket, valamint az utcanevet és a házszámot jelző fényjelzőket az épület homlokzatán kell elhelyezni. A tűzcsapok világításának és a haladási iránynak az automatikus aktiválása a tűzoltóautomatikai rendszer működésbe lépésekor tervezett.

   Az épület minden helyiségében és területén az SP 31-110-2003 és az SP 52.133330.2011 szabvány követelményeinek megfelelően kiürítési világítás van kialakítva. Az evakuációs világítás a folyosókon, előterekben, előcsarnokokban és aulákban, a személyek evakuálására használt lépcsőkön, az eladótérben és az onnan kivezető utakon, valamint a vendéglátóipari vállalkozások termelési helyiségeiben történik. A kiürítési világítást minden olyan nyilvános helyiségben, ahol 20 vagy több személy tartózkodik, a légkondicionáló kamrákban, szivattyúhelyiségekben, elektromos helyiségekben és minden más, természetes megvilágítással nem rendelkező helyiségben a PB 52.133330.2011 szerint kell biztosítani. Az evakuációs világítási rendszer által elért megvilágítás nem lehet kevesebb, mint 0,5 lux a padlószintnél.

   Az evakuációs világítás áramellátása és vezérlése egy központi vészvilágítási rendszerről történik. Az evakuálási (készenléti) világítás csak távolról és csak az erre a célra kialakított zárt terekből vezérelhető. A központi vészvilágítási rendszer vezérlőpanelje mellett 2 helyről is lesz távvezérlés: a tűzoltóállomásról és az őrhelyről. A munka-, vész-, evakuálási és külső világítás ~ 220V, 50Hz-en működik. Mint

    

3. Földelés és villámvédelem.

   A GDC egy közös földelőberendezéssel van felszerelve. A közös földelőberendezés a védő- és funkcionális földelés, valamint a villámvédelmi földelés funkcióját látja el. Az MCC áramellátását 10/0,4 kV-os teljesítménytranszformátorok biztosítják, süket fülekkel lezárt nullpontossal. A csatlakozó transzformátor-alállomások esetében a transzformátor-alállomás tervezési követelményeinek megfelelően külső földelési áramkört kell kialakítani. Az alállomás földelőberendezésének impedanciája legalább 0,5 Ohm kell, hogy legyen. A legfeljebb 1 kV-os elektromos berendezések földelőberendezésének impedanciája az év bármely szakában nem haladhatja meg a 4 ohmot. A PUE 1.7.101. bekezdése szerint az épületek legfeljebb 1 kV-os elektromos berendezéseinek földelőberendezésének ellenállása, amelyhez a transzformátor nullpontja csatlakozik, nem haladhatja meg a 4 Ohm értéket semmilyen évszakban, 380 V-os háromfázisú áramforrás vagy 220 V-os egyfázisú áramforrás hálózati feszültségénél. A transzformátor semleges földelési rendszere TN-C-S típusú, olyan rendszer, amelyben a transzformátor semlegese szilárdan földelt, és a berendezés szabadon lévő vezető részei a szilárdan földelt forrássemlegeshez nullavédelmi vezetőkkel vannak csatlakoztatva, ahol a nullavédelmi és a nullamunkavezető funkciója egy vezetékben egyesül, annak egy részén, a tápegységtől kezdve. Az EAR 1.7.55. bekezdése szerint: "Általában egyetlen közös földelőegységet kell használni az egymáshoz közel eső, különböző rendeltetésű és feszültségű berendezések földelésére. E követelmény alapján a csatlakoztatott transzformátorállomás és az épület elektromos berendezései külső földelési áramköre közös lesz.

   A kombinált PEN-vezető szétválasztása PE védőföldelő vezetékre és N üzemi földelő vezetékre a főelosztó kapcsolószekrényben történik.

   A következő elektromos biztonsági intézkedéseket alkalmazzák az áramütés elleni védelem érdekében a szigetelés meghibásodása esetén:

   földelés/földelés PE védővezetővel;

   potenciálegyenlőtlenítő rendszer az összes fém vezeték, csatorna, kapcsolótábla ház, vezetékcső, kábelszerkezet és más hasonló berendezés földelésével, amelyek feszültség alá kerülhetnek, ha a vezetékek szigetelése megsérül;

   védőkapcsoló (RCD) - olyan konnektorok kapcsolótábláiban kell felszerelni, amelyeknek technológiai okokból történő hirtelen kikapcsolása nem vezetne a felhasználóra és a karbantartó személyzetre veszélyes helyzetekhez; a kültéri világítás tábláiban;

   kisfeszültségű, 42 V-nál kisebb feszültségű - legfeljebb 36 V-os konnektorok karbantartási célokra műszaki helyiségekben.

   Az elektromos berendezések földelése a tápvezeték PEN-vezetőjének a főelosztó bemeneti paneljeinek PE-sínjéhez történő csatlakoztatásával történik.

   A következő földelési rendszerek az MCC-ben vannak megszervezve:

   védőföldelés - a szabadon lévő vezető részek csatlakoztatása a földelőberendezéshez a kábelekbe beépített vagy külön lefektetett PE-vezetőkkel.

   Funkcionális földelés - az épület LAN-berendezéseinek és egyéb kisfeszültségű rendszereinek csatlakoztatása a fő földelősínhez (MGE) vagy egy külön földelőegységhez külön telepített PE-vezetőkkel. A semleges üzemi vezetőnek és a semleges védővezetőnek ugyanannak a kábelnek a részeinek kell lenniük. A külön telepített PE-vezetőket mechanikusan kell rögzíteni. Védőintézkedésként közvetett érintkezés esetén automatikus kikapcsolás és potenciálegyenlőtlenítés történik. A tűzbiztonság érdekében a lakás kapcsolóberendezésének bemeneteinél 300 mA-ig terjedő hibaáramú berendezéseket helyeztek el. Az elektromos készülékek használatakor az áramütés veszélyének csökkentése érdekében 30 mA szivárgási áramerősségű védőkapcsoló berendezéseket szereltek be a csoportos kivezetésekbe. A komplexumban megvalósult a fő potenciálegyenlőségi kötésrendszer.

   A fő potenciálegyenlőségi kötésrendszer a következő vezető részeket köti össze:

   A tápvezeték PE vagy PEN semleges védővezetője;

   Az épület részét képező közművezetékek fémcsövei: hideg és melegvíz-ellátás, csatornázás, fűtés stb;

   az épület vázának fém részei;

   központi szellőző- és légkondicionáló rendszerek fém alkatrészei. Decentralizált szellőztető- és légkondicionáló rendszerek esetén a fémcsatornákat a ventilátor és a légkondicionáló tápegység PE-buszára kell csatlakoztatni;

   Földelő kapcsoló a villámvédelmi rendszerhez;

   Egy földelővezeték a funkcionális (munka)földeléshez, ha van, és ha nincsenek korlátozások a munkaföldelő hálózatnak a védőföldelő kapcsolóhoz való csatlakoztatására;

   A távközlési kábelek fémhüvelyei.

   A külső (föld feletti) fém közműveken keresztül történő nagy potenciálú sodródás elleni védelem érdekében ezeket az MCC bejáratánál egy GSE-hez kell csatlakoztatni. Az épületet olyan villámvédelmi rendszerrel tervezték, amely a közvetlen villámcsapás elleni védelmet szolgáló eszközöket tartalmaz (külső

    

    

    

    

    

    

    

4.  

    

    

    

5.  

    

    

    

    

    

    

    

    

    

    

    

6.  

    

    

    

    

    

• Előző
• Következő